Dévai kirándulás

Gólyabál előtt, hogy picit kikapcsolódjunk, minden évben az a szokás a kollégiumban, hogy a két kilencedik osztállyal kirándulni megyünk a Dévai várhoz, ahol Dávid Ferencre emlékezünk, a kollégium első igazgatójára.

   Útközben, hogy az idő hasznosan teljen, az oszink bejelentette, hogy a gólyabálra egy kis előadással kell bemutatkozzunk, ezért elhatároztuk, hogy a 67 es úton és a Közeli helyeken dallamára írunk egy éneket ami tükrözze a mindennapokat.
Déva elötti első megállás Fehérváron volt ahol bementünk a székesegyházba, megnéztük János Zsigmond, Izabella Királynő, Hunyadi János valamint Hunyadi László síremlékét.



Amikor már látni lehetett a magassban tündöklő Déva várát izgatottan vártuk, hogy elinduljunk a zarándok útra.Annak ellenére, hogy páran nem először voltak itt nem tűnt fel senkinek, hogy nem a közönséges úton járunk, egy adott pillanatban már négykézláb mászkáltunk fölfele, persze a végén kiderült, hogy szántszándékkal vitt minket erre az oszi, azért, hogy próbára tehesse erőnket.



Az oszi szerint: a képen egy Tyrranosauroidea Transylvanicus látható, amely kb. I.e. 54.345 évvel ezelőtt kihalt, viszont ez az egyetlen egy példány megmenekült a viharos idők elől, és a dévai várra vezető bokrokban mai napig is halálra rémiszti a turistákat. Ez egyik turista pl. azonnal felhívta az anyját, amikor meglátta... Életveszélyes!

A vár udvarában sziklákra leülve a megemlékező
istentisztelet után lementünk (most már egy járhatóbb úton) és eldöntöttük, hogy egy picit szünetelünk.

Dóra hintázik

Ki itt a kakukktojás?

Szünet után hazafele megáltunk Vajdahunyad váránal körülnézni és pár fotót készíteni.
A melettünk elszaladó tájakat megzavartuk zenei tehetségünkel, sajnos a műsor keveset tartott mivel néhányan elszundítottak, de akinek energiája és kedve volt igazság és kényszert játszodott.

Ez a rövid kirándulás egy kellemes pihenést jelentett egy felmérőkkel teli fárasztó hét után, jó volt kicsit szórakozni, egymásra és magunkra figyelni félretéve a gondjainkat.

Harmath Zsófia