Hamarosan azt mondhatjuk, hogy még egy iskolaév eltelt, amelyből csak a legizgalmasabb dolgok maradnak majd meg. Elfelejtjük a nehézségeket, a kellemetlen konfliktusokat és nagyon boldogan indulunk újabb élményeket szerezni együtt, Törökországba. A nagy kaland előtt egy rövidebb kirándulásra gondoltunk, hogy kicsit könnyebbnek tűnjön az utolsó pár hét, de a helységet még nem döntöttük el. Az osztály kezd összetartani még akkor is, ha elég nehéz néha megeggyezni, mivel sokan vagyunk, sokfélék és eléggé különböző felfogással rendelkezünk. Mindig meghallgatjuk társainkat és talán ez a megoldás arra, hogy megismerjük egymást és tiszteljük vélemémenyeinket. Csiszolatlan gyémántként jöttünk a kollégiumba, nem tudtuk melyek az elvárások, hogyan kell viselkedni viszont sikeresen kezdtünk ráérezni a kollégista életre és mostmár azt mondhatjuk, hogy az elvárásoknak majndem minden esetben megfelelünk. Mielőtt a nyári vakációról álmodoznánk még előttünk van a májusi hónap, amely nagyon nehéznek ígérkezik a félévik miatt, de mi türelmesen átvészeljük. Nagyon várjuk a nyári három hónapos szünidőt, de egy-két hét után nagyon fog hiányozni minden, ami az iskolával kapcsolatos, például a sok álmos arc, mely reggel hét órakor besétál az osztályba és ledobja magát a padba miközben megpróbál ébren maradni. A legjobb dolog, egy ilyen osztályközosségben tanulni mint a miénk. Néha kemény harcok vannak a fáradtság, a lustaság, az unalom ellen de akarattal könnyen le lehet győzni ezeket.
Runcan Dóra
